Iskolák külföldön és belföldön, oktatási rendszerek Amerikában és a Fülöp-szigeteken
Cikkem megírásához segítséget kértem pár, külföldön élő ismerősömtől. Első interjúmban egy Amerikában élő kortársamat – kortársunkat kérdeztem az ott működő iskolarendszerről. A következő sorokban a vele készített „interjút” olvashatjátok, magyarra fordítva.
---
Szóval, mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy részt veszel a projektemben. Bevezetésként el tudnád mesélni, hogy hogy néz ki egy átlagos napod?
A suli (az órák) fél nyolckor kezdődnek, és délután háromkor érnek véget. Én általában 6:45-re be szoktam érni, mert 7:30- ig szabadidőnk van, addig pedig lehet beszélgetni, kimenni az udvarra meg minden ilyesmi.
És az órákkal mi a helyzet?
Minden szakasz (óra) ötven perces. A szünetek öt percesek, hogy át tudjunk menni egyik teremből a másikba. A tanárok mindig mindent elmagyaráznak, majd egy-egy témából példát is írnak a táblára, hogy szemléltessék, például a matematikai szabályokat. Ezután kiadják a feladatot, amit egyedül kell megoldani. A tanár eközben körbejárja a termet és segít, ha valakinek segítségre lenne szüksége.
Csoportokban vagy egyénileg szoktatok legtöbbször dolgozni?
Néha így, néha úgy. Legtöbbször a tanárok osztanak be, random csoportokba, ahol együtt kell működnünk. Ritkán mi választhatunk egy párt, akivel dolgozni akarunk, és néha pedig egyedül kell csinálni a feladatokat.
Értem. A „detention”-ről is mondasz pár szót? Hogyan működik, mikor kaphat valaki ilyet.
Na igen, van ez a dolog… Annyiból áll, hogy a diák, aki valamit csinált, bent kell hogy maradjon órák után. Be kell ülnie egy terembe, ahol egy tanár felügyeli. Itt általában megcsináljuk a házit és/vagy tanulunk. Van, amikor reggel kell korábban bent lenni, de ez a ritkább eset.
És pontosan miért lehet ezt a „fogvatartást” kapni?
Ha például udvariatlanok vagy visszaszólnak, ha elkésnek több alkalommal, vagy valami rosszat csinálnak, úgy általánosságban.
Ez eléggé szokatlan az európai fülnek. Esetleg az osztályozó rendszert is elmagyarázod?
Persze. Nálunk nincsenek „ötösök” meg ilyenek. A-t, B-t, C-t, D-t és F-et kapunk. Az „A” 100 és kilencven százalék között van. A „B” 89-80%, a „C” 79-70%, a „D” 69-60%. És minden, ami ez alatt, az „F”.
Aha. Nos, azt hiszem, mindent megkérdeztem, amit akartam. Van esetleg még valami, ami különleges és szerinted érdemes lenne megemlíteni?
Nos, szerdánként van egy úgynevezett „késői kezdés”, amikor a szokásos 7:30 helyett 8:30-kor kezdődnek az órák, amik ilyenkor rövidebbek is. Lehet, hogy ez csak a mi sulinkban van, de ez is valami különlegesség, gondolom.
Persze, ez egy tök jó dolog. Mégegyszer köszönöm a segítségedet, nagyon hasznos volt, hogy tudtunk beszélni.
És a Fülöp-szigeteken?
Szóval, neked is köszönöm, hogy segítesz. El tudod magyarázni az ott működő rendszert?
Nincs mit. Ugyebár, a mi középiskoláinkban megvan a saját „DepEd” (Department of Education – Oktatási Minisztérium) rendszerünk, ami alapján/segítségével kiválaszthatjuk a szakunkat. 2013 körül sikerült bevezetni az ún. K-12 rendszert, aminek következtében amikor az én osztályom elvégezte a 7-et, ki kellett hagynunk a 8-at. Ez egy kicsit furcsán hangozhat, de majd megérted.
Igen, ez tényleg furcsa. A szakok, amiket említettél, mi alapján vannak?
Tavaly az osztálynak írni kellett egy tesztet, ami alapján a Minisztérium fel tudta mérni, hogy ki melyik területen a legjobb. Ez alapján kerülünk a szakokra. Van az STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Természettudomány, Technológia, Mérnöki tervezés és Matematika), van a HUMSS (Humanities and Social Sciences – Humán tárgyak és Társadalomismeret), amiben egyébként én is vagyok, és végül az ABM (Accountancy and Business Management – Könyvelés és Üzleti Manager).
Ezek alapján vannak az óráink is. Például, nekünk a HUMSS-on egyáltalán nincs matekunk, viszont rengeteg angolóránk van. Ezek is különbözőek, mert van a szárazabb nyelvtan és szótanulás, és a hétköznapi, amikor különböző helyzeteket kell eljátszani, amik az életben is megtörténhetnek. És ugye még van csapatépítés és politikai ismeretek /óránk/ is. És csak összehasonlításként hoznám az STEM-et, ahol a diákoknak csak matekjuk, fizikájuk, természettudományuk, „Pre Calculus”-uk („Előszámítás”) van.
Ez érdekesen hangzik. Az órák beosztása hogy van?
Oh, igen. Minden óra 50 perces. Egy nap négy-öt, néha hat óránk van, plusz a szünetek. Minden nap fél nyolcra kell bent lenni, ám az órák csak nyolckor kezdődnek, bár azt hiszem, ez csak a mi iskolánkban van így. Két hosszabb szünetünk van, a „recess” (szünidő) és az ebédszünet. Ez előbbi harminc perces, még az ebédszünet egy órás. A többi szünet éppenhogy öt perces, hogy legyen időnk előkészülni a következő órára.
Értem. Nos, azt hiszem, megtudtam mindent, ami érdekelt. Köszönöm, hogy időt szakítottál rám, sokat segítettél!
Összefoglalva, úgy tűnik, hogy csak nekünk vannak 45 perces óráink. Az amerikai rendszer nagyon hasonlít a magyarokéhoz, amég a Fülöp-szigeteken teljesen eltérő rendszer működik. Amerikai barátom furcsán nézett, mikor megtudta, hogy nekünk nincs „detention”-ünk, és az órák közt általában tíz perces szünetek vannak. A Fülöp-szigeteken élő ismerősöm mosolyogva mesélte, hogy ha megszavazzák, egy-egy dolgozatot lehet párban írni, ám irigykedve bólogatott, mikor megemlítettem, hogy órákon csoportban dolgozunk – ugyanis nekik szinte soha nincs ilyen lehetőségük. Mindenesetre egy közös: a koránkelés kontinenstől független.