top of page

A korosztályunk ábrázolása külföldi és belföldi filmekben

Vissza a főoldalra

 

 

A mostani tizenévesek rengeteg filmet néznek így hát a film ipar erre a tizen és huszon éves korosztályt vette célba. Ezekben a filmekben a „tinédzser” motívum sokszor megjelenik. A külföldi ez esetben amerikai filmek és a magyar filmek mind mind máshogy ábrázolják ezt.

 

Kezdem az amerikai filmekkel például a Központi Hírszerzés című filmben visszatekinthetünk a főszereplő gimnáziumi ballagására. Ahol megjelent a szekáló menő srác motívuma aki megkapja az iskola legszebb lányát és a „nyomi” fiú akit szekálnak és persze szinte semmi jelentőséggel nem bíró mindennapi gyerekek akik igazából csak követik a nagyon domináns jellemekkel rendelkező egyéneket. Mindig folytonos téma a szerelem és az ahogy eleinte kerülgetik egymást. Aztán persze a főhős legtöbbször a kitaszított gyerek akinek nincs sok barátja csak 1-2 de azokkal nagyon jóba van. Még visszatérő motívum a főhős és legjobb barátjának óriási vitája és utána egymás ellen fordulása. Persze a végére mindig a békülés a megoldás. Ami még gyakrabban megtörténik, hogy a szekálóból jó barát válik vagy akár szekált is lehet belőle. Ezen kívül a tinik gyakori ábrázolásai közé tartozik az érdektelenség és a zárkózottság. Ezt úgy jelenítik meg, hogy az adott szereplő folyamatosan a telefonját vagy a könyveit bújja.

 

Ezzel szemben a magyar filmekben a fiú lány ellentét figyelhető meg legalábbis a régebbi filmekben, mint például A Pál utcai fiók film adaptációjában. híre hamva sincs lány szereplőknek, de a fiúk sülve főve együtt vannak a kis csapatukban. Együtt vívják harcaikat a „riválisaik ellen”. A magyar filmekben a gyerekek sokkal tisztelettudóbbak és kevésbé zárkózottak, habár az tény, hogy a magyar filmek kevésbé „modernek” mint az amerikaiak. De a magyar filmek gyerekei akkor is sokkal gyerekebbek, jámborabbak mint a külföldieké.

 

Persze ezeknek van valóság alapjuk de szerintem minden a szülőkhöz vezethető vissza. Nevelés kérdése, hogy a gyerek mennyire lesz nyitott új dolgokra vagy, hogy úgynevezett „lázadó” lesz vagy szófogadó. Ezek a tulajdonságok amiket felsoroltam a filmek kapcsán persze valamilyen szinten jelen vannak a valóságban de a filmek ezeket túlságosan eltúlozzák.

 

 

 

Kandó Lőrinc

bottom of page